Tóth Árpád Március című versének elemzése

RitmusképletSzótag
A ritkás ágak zöldjén átveti
U  -  -  - -   -   -  -  U U
A messzi nap a sűrű sugarat,
U  -   U  U  U  - -  U U -   
Mint végtelen aranysodronyt, egy égi
 -    -  U U  U -   -  -     U   - U 
Vezeték dús hálózatát, s a fák
 U U -   -   - - U -     U  -  
Zsonganak, mint sínmenti nyurga póznák,
  -  U -    -    -  -  U   -  U  -  -   
Ha rajtuk szárnyas, forró hír repül:
 U  -  -    -   -    -  -  -   U U   
A földnek a Tavasz telefonál...
U  -   U  U  U -    U U U -     

 
És reszket a liget, mint zsenge szűzlány,
-   -   U  U  U -    -     -  U   -  -    
Feszűl ezer kis lombkeble keményen,
 U  -  U -   -   -   -  U  U -  -   
S a város, ez a bús, tüdőbeteg
  U  - U   U  U  -    U - U -  
Gyári munkás is mozdul: karjait,
  - U  -  -  -   -  -    -  UU  
A vézna gyárkéményeket kinyujtja,
U  -  U   -  - -  U -   U  -   U  
Beszippantja a távol illatot,
 U  -  -   U U  - U  -  U U  
És mámoros, gyulladt dalokba kezd.
-   - U -     -  -    U -  U  -    

 
Ó, gyúlt világ! ó, drága március!
-    -    U -   -    - U  -  U-   
Rügyek, szerelmek, forradalmak
 U  -     U -  -    -  U -  U 
Évadja, - a villámló ablakokban
- -  U    U  -  -  - -  U -  -  
Celzius-létráját riadva kússza
 -  U-   -  - -   U-  U  -   U
Az izgatott, rab higany-szál: a vén,
U  -  U -     -   U -     -   U  -   
Hűlő világnak újra láza van:
 - -  U -  U  -  U  - U  -    
Trilláz a fényben reszkető magas
  -  -  U  -   -   -   U -  U -  
Tűzfalak közt, mint furcsa és kemény
 -  U -   -     -    -   U -   U -   
Rigóhang, egy inas-száj szurtos füttye,
 U - -    U   U -    -    -  -   -   U  
S rekedt autótülök, biciklicsengés,
   U -   UU - U -    U -  U  -  -   
Sikoltó sín, trappos paták alatt
 U -  -  -     -  -   U -  U -  
Az utcakő gránit feleselése,
U  -  U -   - -   U U U - U  
Harang, rikkancsok, anda zongorák
 U -     -  -   U   -  U  -  U -  
Skálája a politúros homályból
  - - U U  U U - -   U -   -  
S az emberi lélegzés halk zenéje
  U  -  U U  - -  -   -    U - U 
Szédülten szaporázza ritmusát...
  - -  -    U U -  U  -  U -     

 
Ó, most minden zugát e messzi gömbnek:
-   -    -  -   U -  U  -   U  -   -    
Tág tengerek zöld ínyü habtaréját,
 -   -  U -   -   -  U  -  U - -   
Folyók parallel partját, ifju erdők
 U  -   U -  -   -   -   -  U -  -  
Testén az átnyilalló édes allét,
 -  -  U  -   U -  - - U  -  -  
A földeken a millió barázdát
U  -  U U  U  -  U-  U -  - 
És minden városok sűrűn rakott
-   -  -   - U -   - -   U -   
Ragyogó ház-sorát valami vad vágy
 U  U -  -   U -   U U U  -   -   
Feszíti szét, mint megszámlálhatatlan
 U  - U   -    -    -   -  -  U -  -  
Gigászi fogsort, felvonagló ajkat,
 U -  U  -  -     -  U -  - -  -   
Hogy vélük a setét föld felrikoltsa
 -    - U  U  U -   -    -  U -   U
Örök dacát a titkos végtelenbe:
U -   U -  U  -  -   -  U -  U  
Ó, élet, élet, élet, Március!
-  - U   - U   - -    -  UU   

  
S konok trónusán reszket a Halál.
   U -    - U -   -   U  U  U -  
 10

10

11

10

11

10

10



11

11

10

10

11

10

10



10

9

11

11

10

10

10

10

11

12

10

11

10

11

11

10



11

11

11

11

11

10

11

11

11

11

11

10



10

































































Alliteráció



Alliteráció











Alliteráció



Alliteráció





Alliteráció