Áldott Magánosság, jövel! ragadj el
- - U - - - U - U - U
Álmodba most is engemet;
- - U - U - U -
Ha mások elhagyának is, ne hagyj el,
U - U - U - U - U - -
Ringasd öledbe lelkemet!
- - U - U - U U
Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam;
U - U - - - U - U - -
Hogy itt Kisasszondon reád találtam.
U - U - - - U- U - U
E helybe andalogni jó,
U - U - U - U -
E hely poétának való.
U - U- - - U -
Itt a magános vőlgybe és cserében
- U U - - - U - U - -
Megfrisselő árnyék fedez,
- - U - - - U U
A csonka gyertyányok mohos tövében
U - U - - - U - U - U
A tiszta forrás csergedez.
U - U - - - U -
Két hegy között a tónak és pataknak
- - U - U - U - U - -
Nimfái kákasátorokba laknak;
- -U - U - U - U - -
S csak akkor úsznak ők elő,
U - U - U - U -
Ha erre bőlcs s poéta jő.
U - U - U- U -
A lenge hold halkal világosítja
U - U - - - U - U - U
A szőke bikkfák oldalát,
U - U - - - U -
Estvéli hűs álommal elborítja
- - U - - - U - U - U
A csendes éjnek angyalát.
U - U - U - U -
Szelíd Magánosság! az íly helyekbe
U - U - - - U - U - U
Gyönyörködöl s múlatsz te; ah, ezekbe
U - U - - - U U U - U
Gyakran vezess be engemet,
- - U - U - U -
Nyugtatni lankadt lelkemet.
- - U - - - U U
Te a királyok udvarát kerűlöd,
U U U - U - U - U - -
Kerűlöd a kastélyokat;
U - U U - - U -
S ha bévétődsz is, zsibbadozva szűlöd
U - - - - - U - U - U
Ott a fogyasztó gondokat.
- U U - - - U U
A félelem s bú a vad únalommal -
U - U - - U U - U - -
Csatáznak ott a tiszta nyúgalommal.
U - U - U - U - U - U
A nagy világ jótétedet
U - U - - - U -
Nem tudja s útál tégedet.
- - U - - - U U
Ohajtoz a fösvény, de gyötrelemmel
U - U U - - U - U - -
Goromba lelkét bünteted;
U - U - - - U U
A nagyravágyót kérkedő hiszemmel
U - U - - - U - U - U
A lárma közzé kergeted.
U - U - - - U -
Futsz a csatázó trombiták szavától,
- U U - - - U - U - -
Futsz a zsibongó városok falától:
- U U - - - U - U - -
Honnyod csupán az érező
- - U - U - U -
Szív és szelíd falu s mező.
- - U - U - U -
Mentsvára a magán szomorkodónak
- - U U U - U - U - -
Csak a te szent erődbe van,
U U U - U - U -
Hol bíztatásit titkos égi szónak
- - U - - - U - U - -
Hallhatja a boldogtalan.
- - U U - - U -
Te azt, ki megvetette a világot,
U - U - U - U U U - -
Vagy akinek már ez nyakára hágott,
U U U - - - U - U - -
Kiséred és apolgatod;
U - U - U - U -
Magát magával bíztatod.
U - U - - - U U
Te szűlöd a virtust, csupán te tetted
U - U U - - U - U - -
Naggyá az olyan bőlcseket,
- - U U - - U -
Kiknek határtalanra terjegetted
- - U - U - U - U - -
Testekbe kisded lelkeket.
- - U - - - U -
Tebenned úgy csap a poéta széjjel,
U - U - U U U- U - -
Mint a sebes villám setétes éjjel;
- U U - - - U - U - -
Midőn teremt új dolgokat
U - U - - - U -
S a semmiből világokat.
U - U - U - U U
Óh, kedves istenasszony! én is érted
- - U - U - U - U - -
Gyakorta mint sohajtozom,
U - U - U - U -
Mert szívemet baráti módra érted,
- - U - U - U - U - -
Midőn veled gondolkozom.
U - U - - - U U
Ártatlanúl kecsegtetel magadba,
- - U - U - U - U - U
Hív vagy, nem úgy, mint a mai
- - U - - U UU
Színes világ barátai.
- - U - U - UU
Lám, mely zavart lármák között forognak
- - U - - - U - U - U
A büszke lelkek napjai,
U - U - - - UU
Kőről kövekre görgenek, zajognak,
- - U - U - U - U - -
Mint Rajna bukkanásai. -
- - U - U - UU
De ránk mikor szent fátyolid vonúlnak,
U - U - - - U - U - -
Mint éji harmat, napjaink lehúllnak,
- - U - - - U- U - -
Tisztán, magába, csendesen:
- - U - U - U U
Élünk, kimúlunk édesen.
- - U - - - U U
Sőt akkor is, mikor szemem világán
- - U - U - U - U - -
Vak kárpitot sző a halál:
- - U - - U U -
Ott a magánosság setét világán
- U U - - - U - U - -
Béhúllt szemem reád talál.
- - U - U- U -
Síromba csak te fogsz alá követni,
- - U - U - U - U - U
A nemtudás kietlenén vezetni:
U - U - U- U - U - U
Te lészel, ah! a sírhalom
U - U U U - U -
Vőlgyén is őrzőangyalom.
- - U - -- U U
Áldott Magánosság! öledbe ejtem
- - U - - - U - U - U
Ottan utólsó könnyemet,
- U U - - - U -
Végetlen álmaidba elfelejtem
- - U - U- U - U - -
Világi szenvedésemet.
U - U - U - U U
Áldott Magánosság! te légy barátom,
- - U - - - U - U - -
Mikor csak a sír lesz örök sajátom.
U - U U - U U - U - -
De ez napom mikor jön el?
U - U - U - U U
Áldott Magánosság, jövel!
- - U - - - U U
| A
B
A
B
C
C
D
E
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
C
C
D
E
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
C
C
D
D
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
B
B
C
C
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
A
A
A
B
B
C
C
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
C
C
D
D
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
A
A
A
B
B
C
C
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
C
D
D
| 11
8
11
8
11
8
8
| | A
B
A
B
C
C
D
D
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
B
A
B
C
C
D
D
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | A
A
A
A
B
B
C
C
| 11
8
11
8
11
11
8
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|