Szerző
Vachott Sándor

Vachott Sándor

költő, író, ügyvéd

1818. november 17. — 1861. április 9.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1034 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 17.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Vachott Sándor

Vidéken

Kik szirtes országúton,
Rázó viharban,
Előhaladtanak:
Az elszánt férfiak,
Most mellék-útakon,
Csüggedve, tört-szívvel bolyonganak.
Egy kis szelet kenyér,
Vendégtelen tanya,
A hold sugárai,
És a mezőség
Csekély virágai:
Mik enyhet és vigaszt
Adnak nekik...
Nem szólnak ők...
Kihez beszéljenek?
Talán az emberekhez?
Talán a nagy világhoz,
Mely, amidőn beszéltek,
Süket vala?

1849.

Vachott Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom