Szerző
Pongrácz Lajos

Pongrácz Lajos

császári és királyi kamarás, megyei alispán és költő

1815. február 14. — 1899. augusztus 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 901 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 11.

Megosztás

Címkék

Pongrácz Lajos

Álom

Ha éltünkben kínt szenvedünk,
S még a remény is elhagyott,
Csak egy marad írül nekünk,
Mit a természet meghagyott:

Az álom, hol előbb-utóbb
Elnémul a kínszenvedés;
Hol nincs jelen, mult és jövő,
Minden csak egy nagy feledés!

Oh az álom egy kis halál!
S édes halnunk, ha szenvedünk,
És halni ugy, tudván miként
Élünk, és kínt nem érezünk.

De énnekem már kedvesebb
Lön az mintegy csendes halál,
Az én lelkem abban dicsőbb
Világu életet talál.

Ha ollykor egy szeráfi arcz
Fel-feltünik álmom egén,
Szótlan ragyogva, mint a nap,
A föld borongós fellegén.

S mig álmodom, boldog vagyok;
Érzem, hogy az nem puszta szó:
Az álom egy élet neme,
Az álom a legszebb való!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom