Zöld a berek, zöld a mező,
- U U - - U U -
Kék a csermely, és kék az ég;
- U - U - - U -
Madár dalol, fű illatoz,
U - U - - - U U
Él és örvend egész vidék.
- - - - U - U -
S mi kedves volt mindig nekem,
U - - - - - U -
Szülő földem veszen körül,
U - - - U - U -
Minden lépten emlékezet;
- - - U - - U -
S mind ennek szívem nem örül.
- - - - - U U U
Lelkem elvágy innen tova,
- U - - - - U U
Az más vidék után sohajt,
- - U - U - U -
Hol nincs szebb ég, nincs szebb mező,
- - - - - - U -
Mit most szivem még is ohajt.
- - U - - U U -
Ohajt szivem egy kis lakot
U - U U - - U -
Viszonlátni, s ben` egy szobát,
U - - - - - U -
Szobában a` kedves leányt,
U - U - - - U-
S arczának szép liliomát.
- - - - U UU -
De most mindezt nem láthatom.
U - - - - - U -
Mit ér nekem így e vidék?
U - U U - U U -
Mit a zöld hegy, a zöld mező,
U U - U U - U -
A kék csermely, a tiszta ég?
U - - U U - U -
S ne kérdjétek: mit érezek?
U - - - U - U -
Vagy kérdjétek, mi térezett:
- - - - U - U -
Midőn a föld első fia
U - U - - - UU
Az édenbül száműzetett!
U - - - - - U -
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
9
9
8
8
8
8
8
8
8
8
8
|
Alliteráció
|