Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek
- - U - - - U - U - -
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
- - U - - - U - U - -
s amilyen talán nem valék soha.
U U - U - - U - U U
A nő szeme, élettel égve telten
U - U U - - U - U - -
rejtett mocsokkal undorítja lelkem:
- - U - U - U - U - U
az élet tiszta nem lehet soha.
U - - - U - U - U U
Az élet piszkos, csak a semmi tiszta,
U - - - - U U - U - U
az élet mélyén ég a vágyak piszka
U - - - - - U - - - U
s a semmit nem kivánhatom soha.
U - - - U - U - U U
Ó ezek az emésztő pincelángok,
- U U U U - - - U - -
hogy mint a mécses, lángban egyre rángok
- - U - - - U - U - -
s tán ellobbanni nem tudok soha.
- - - - U - U - U U
Hogy vágyamat születve már utálom
- - U - U - U - U - -
s utálva vágyom; és ha lesz halálom,
U - U - U - U - U - -
vágyam halálát nem hiszem soha.
- - U - - - U - U U
Immár a végtelen vágyára vágyom
- - U - U - - - U - -
s bár végtelen sok, véges mind a vágyam
- - U - - - - - U - -
s végesből nem lesz végtelen soha.
- - - - - - U - U U
Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek,
- - U - - - U - U - -
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
- - U - - - U - U - -
s amilyen talán nem valék soha.
U U - U - - U - U U
| A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
B
C
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | | |
|
Alliteráció
|