Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek - - U - - - U - U - - kit nem zavarnak semmi bús szerelmek - - U - - - U - U - - s amilyen talán nem valék soha. U U - U - - U - U U A nő szeme, élettel égve telten U - U U - - U - U - - rejtett mocsokkal undorítja lelkem: - - U - U - U - U - U az élet tiszta nem lehet soha. U - - - U - U - U U Az élet piszkos, csak a semmi tiszta, U - - - - U U - U - U az élet mélyén ég a vágyak piszka U - - - - - U - - - U s a semmit nem kivánhatom soha. U - - - U - U - U U Ó ezek az emésztő pincelángok, - U U U U - - - U - - hogy mint a mécses, lángban egyre rángok - - U - - - U - U - - s tán ellobbanni nem tudok soha. - - - - U - U - U U Hogy vágyamat születve már utálom - - U - U - U - U - - s utálva vágyom; és ha lesz halálom, U - U - U - U - U - - vágyam halálát nem hiszem soha. - - U - - - U - U U Immár a végtelen vágyára vágyom - - U - U - - - U - - s bár végtelen sok, véges mind a vágyam - - U - - - - - U - - s végesből nem lesz végtelen soha. - - - - - - U - U U Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek, - - U - - - U - U - - kit nem zavarnak semmi bús szerelmek - - U - - - U - U - - s amilyen talán nem valék soha. U U - U - - U - U U
| A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | A
B
C
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | | |
| Alliteráció
|