Hogy csókosat egyszerre álmodunk,
- - U U - - U - U -
Csak ennyit tudok róla.
U - - U - - U
Istenem, az-e, akit gondolok?
- U U U U U - - U -
Mindig megérzem,
- - U - -
Mikor lecsúszik a takarója.
U - U - U U U U - U
Mi már talán sohse találkozunk,
U - U - - U U - U -
Bús vándorok, mi ketten.
- - U - U - -
De ott vagyok, mindig, mikor kiván
U - U - - - U - U -
És ő is eljött,
- - U - -
Akármilyen idegent szerettem.
U - U U U U - U - U
Lehet, hogy dús, fekete a haja,
U - - - U U U U U U
Ilyen hajat kivánok.
U - U - U - -
S óh, jaj, az ő dús, fekete haját
- U U - - U U U U -
Hányszor hozták el
- - - - U
Arcomra kócos, szőke leányok.
- - U - - - U U- U
Még egyszer fogom más csókjainál
- - - U - - - UU -
Szemeimet lezárni:
U UU - U - U
Majd ha ő is így csókol valakit,
- U - U - - - U U -
Csukott szemekkel,
U - U - -
Mert engem nem bírt már tovább várni.
- - - - - - U - - U
| 10
7
10
5
10
10
7
10
5
10
10
7
10
5
10
10
7
10
5
10
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|