Szerző
Pósa Lajos

Pósa Lajos

költő, dalszerző és újságíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa

1850. április 9. — 1914. július 9.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1699 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. február 3.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Pósa Lajos

A lepke

Egy lepke szállt el ablakom alatt
Csapongva könnyü tarka szárnyain,
Lelkembe sóhajt egy bús gondolat:
Igy tünnek el mind arany álmaim!
Jőjj vissza, lepke, lengj szemem előtt
Virágtalan kis ablakom alatt!
Hadd álmodozzam át a mult időt!
Jőjj vissza, vissza! Oh, hadd lássalak!

Eltünt, elillant. Vágyó lelkemet
Viszi magával, csalja messzire,
Hol a nagy tölgyes erdő integet
S fölcsillan a bércz gyöngyöző vize.
Leszáll a völgybe. S egy kis faluban
Csapongóbb kedvvel ringatja magát -
Pillangóűző lelkem boldogan
Keresgeti egy szebb világ nyomát.

Óh, édes emlék! Kedves lábnyomok!
Gyermekczipőknek rózsás nyomai!
Hiába szórt be a sivó homok,
Rátok találnak ajkam csókjai.
Szép tarka lepkém elvezet oda,
Szárnyával illet nyomot nyom után:
Csendül a méla füzfasip szava,
Csákós lovag kél vesszőparipán.

Óh, édes emlék! Kinn a kis padon
Szülém mesélget ákáczok alatt,
Fejem ölébe hajtva hallgatom,
Végigrepülve tündértájakat,
Tavaszkoromnak arany álmai!
Boruljatok le néha-néha rám!
Hadd higyjem, hogy tudok még szállani
S hogy keblén ringat édes jó anyám!

Pósa Lajos aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!