Szerző
Pósa Lajos

Pósa Lajos

költő, dalszerző és újságíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa

1850. április 9. — 1914. július 9.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1101 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. január 30.

Megosztás

Címkék

Pósa Lajos

Egy menyasszonynak

Napszivednek melegénél
Ujonnan születtem,
Fényes elméd szárnyalását
Boldogan követtem.
Vissza! vissza! Szellemed már
Szárnyain nem hordoz -
Megsebezve borulok le
Menyasszonyi fátyolodhoz.

Isten veled, szép világom!
Lelkem édes álma!
Mit nekem már hír, dicsőség!
Nem te vagy a pálma.
Keblem mélyén örök sajgó
Fájdalmak zokognak -
Meggyászolom hófehérét
Menyasszonyi fátyolodnak.

Isten veled homlokomnak
Lehullt koszorúja!
Lelkem arany zománczait
A vihar hadd fújja!
Árny borul rám égő napból,
Fényes csillagokból -
Másnak üdve mosolyog le
Menyasszonyi fátyolodról.

Szegény vagyok, de akad még
Egy-két drága gyöngyöm:
Menyasszonyi ajándékul
Ime, neked küldöm.
Szemem omló drága gyöngyét
Mind neked áldozza:
Tűzd, ha mégy az oltár elé,
Menyasszonyi fátyolodra.

De, ha kilépsz a templomból,
Rázd le, szórd le rögtön!
Homlokodon a boldogság
Napja tündököljön!
Rózsák között járj vidáman
Tündöklő napoddal -
Takard el bús emlékemet
Menyasszonyi fátyoloddal!

Pósa Lajos aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!