Törjön százegyszer százszor-tört varázs: - - - - - - - - U - Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, - - U - - - - U U - - Ha hitted, hogy még mindig tartalak, U - - - - - - - U - S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. - - - - - - U - U - Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd - - - - - U U - U - Feledésemnek gazdag úr-palástját. U U - - - - U - U - - Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, - U - U - - - U U - - Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, - U - U - - - - U - U Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, U - - - - - - U U- Alázásodért, nem tudom, miért, U - - U - - U - U- Szóval már téged, csak téged sajnállak. - - - - - - - - - - U Milyen régen és titkosan így volt már: U - - U - - U U - - - Sorsod szépítni hányszor adatott - - - - U - U U U - Ámító kegyből, szépek szépiért - - - - - - - - U- Forrott és küldött, ékes léda-zsoltár. - - - - - - - - U - - Sohase kaptam, el hát sohse vettem: U U U - U - - - U - U Átadtam néked szépen ál-hitét - - - - - - U - U - Csókoknak, kik mással csattantanak - - - - - - - - U - S szerelmeket, kiket mással szerettem: U - U - U - - - U - U És köszönök ma annyi ölelést, - U U - U - U U U - Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát, - U U - - U - U - - - Amennyit férfi megköszönni tud, U - - - U - U - U - Mikor egy unott, régi csókon lép át. U U U U - - U - - - - És milyen régen nem kutattalak - U - - - - U - U - Fövényes multban, zavaros jelenben U - - - - U U - U - - S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján - U - U - - U - U - - Milyen régen elbucsuztattalak. U - - U - U - - U - Milyen régen csupán azt keresem, U - - - U - - U U - Hogy szép énemből valamid maradjon, - - - - - U U - U - U Én csodás, verses rádfogásaimból - U - - - - U - U- - S biztasd magad árván, szerelmesen, - - U U - - U - U - Hogy te is voltál, nemcsak az, aki - U - - - - U U U U Nem bírt magának mindent vallani - - U - - - - - U U S ráaggatott díszeidből egy nőre. -- U - - U- - - - U Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, - U - - - U - - U - U Akartam látni szép hullásodat U - - - U - - - U - S nem elhagyott némber kis bosszuját, U - U - - - - - U - ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben, U - U - - - U - - - - Nem kevés, szegény magad csúfolását, - U - U - U - - U - - Hisz rajtad van krözusságom nyoma - - - - U - - - U U S hozzám tartozni lehetett hited, - - - - U U U - U - Kinek múlását nem szabad, hogy lássák, U - - - - - U - - - - Kinek én úgy adtam az ölelést, U U - - - U U U U - Hogy neki is öröme teljék benne, - U U U U U U - - - U Ki előttem kis kérdőjel vala, U U - - - - - - U U S csak a jöttömmel lett beteljesedve. U U - - - - U - U - U Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág U U - U - - - - U - Rég-pihenő imakönyvből kihullva, - U U - U U - - U - U Vagy futkározva rongyig-cipeled - - - - U - - U U - Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát - - U U U - - - U - S, mely végre méltó nőjéért rebeg, - - U - - - -- U - Magamimádó önmagam imáját? U U U - - - U U U - - Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, - U U - - - - - U - Csillag-sorsomba ne véljen fonódni - - - - U U - - U - U S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: - - U U U - U - U U Általam vagy, mert meg én láttalak - U - - - U - - U - S régen nem vagy, mert már régen nem látlak. - - - - - - - - - - U
| 10
11
10
10
10
11
11
11
10
10
11
11
10
10
11
11
10
10
11
10
11
10
11
10
11
11
10
10
11
11
10
10
10
11
11
10
10
11
11
10
10
11
10
11
10
11
10
11
10
10
10
11
10
11
10
10
11
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció |