Hogy vagyon az, Dienes? hogy te, noha versbeli munkád
- U U - UU - - U U U - U U - -
Mindég ráfeküvő gonddal szoktad kifaragni,
- - - U U - - - - - U U - U
S többire válogatott szók is tündöklenek annak
- U U - U U - - - - - U U - -
Majd minden sorain, mint annyi meg annyi rubintok;
- - - U U- - - U U - U U - -
S a mit főbbképen versed mívébe` csudálnak,
U - - - - - - - - - U - U
Oly mesterképen rakod a szót öszve te szépen,
- - - - - U U U - - U U - -
Hogy minden versvég közepével hangba` megeggyez:
- - - - - U U - - - - U - -
Hát hogy van mégis, hogy bennek nincs elevenség?
- - - - - - - - - U U - -
Megfelelek s adom egyszersmind ez utánra tanácsúl,
- U U - U U - - - U U - U U - -
Hogy soha verseidet te nagyon ki ne vedd erejekbűl
- U U - UU - U U - U U - U U - -
Sok piperézéssel. Hígyed, valaki maga versét
- U U - - - - - U U U U U - -
Kelletinél fellyebb szereti czifrázni: az úgy jár,
- U U - - - U U - - - U U - -
Mint amaz, orczáit vakoló dámácska, ki mentűl
- U U - -- U U - - - U U - -
Több pirosítóval keni képét, annyival ocsmányb;
- U U - - - U U - - - U U - -
Vagy mikoron valamely kerekét lekötöd szekerednek:
- U U - U U - U U - U U - U U - -
Nem forog az, csak csúsz, s a többi se jár szabadossan:
- U U - - - U - U U - U U - -
Szint` úgy, a mely vers megmért lábokra van oszva,
- - U - - - - - - U U - U
Ha közepét s végét rhythmus nyűgébe szorítod:
U U U - - - - - - U U - -
Kötve van ott az eszed, s miket írj: két szócska parancsol,
- U U - U U - U U - - - U U - U
Istenem! e mételyt hárítsd el a magyaroktól.
- U U U - - - - U U U U - -
| A
B
C
D
C
E
F
G
H
I
G
A
I
J
F
K
K
D
L
L
| 16
14
15
15
14
14
15
13
16
17
15
15
15
15
17
15
14
13
16
14
| | | |
|
Hexameter
Hexameter
Alliteráció
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
Hexameter
|