Leáldozott a nap, nem szól már a kolomp,
U- U - U - - - - U U -
A tópart fövényén kikötve áll a komp;
U - - U - - U - U - U -
Pihenni tért a nép, a kicsi ablakok
U - U - U - U U U - U -
Sötétek, ámde fönnt ragyognak csillagok.
U - U - U - U - - - U U
Fönséges nyugalom! s az édes néma csönd!
- - - U U - U - - - U -
Csak porhüvelyem itt - s a lelkem odafönnt,
- - U U U - U - U U U -
Tünődve néz, sovárg a végtelenbe fel,
U - U - U - U - U - U -
Mit költő álma se láthat be s érhet el...
- - - - U U - - U - U U
A végtelen folyam, milljó világokat
U - U - U - - - U - U -
Csodás, titokzatos központ körül ragad,
U - U - U - - - U - U -
Mit látni sose fog, ember gyarló szeme,
- - U U U U - - - - U U
Csak egykor tán, egy uj Kopernik szelleme.
U - - - U - U - - - U U
Mily kis világ, melyen élek s hol útamon
- - U - U U - - U - U -
Nagynak látszik a csöpp s a percenetnyi nyom.
- - - U U - U - U - U -
Mit századnak hivunk s mely a múló idő
- - - - U - U U - - U -
Lassú malomkövén évezredekre nő...
- - U - U - - - U - U -
Kicsiny világ, de hisz csak ennyi a miénk,
U - U - U - U - U U U-
A csillag csak mint mécs szór gyenge fényt felénk,
U - - - - - - - U - U -
S a zivatar, mely tör s szivünket rázza fel,
U U U - - - U - - - U -
Piciny pára, a mely a tükrön oszlik el...
U - - U U U U - U - U U
Itt vagyok, ujra itt, a kis falu ölén,
- U U - U - U - U U U -
A tó csendes vize csillanva int felém,
U - - - U U - - U - U -
Az ákác illata kábit és ugy maraszt;
U - - - U U - U - - U -
És mig tünődve számitgatom én,
- - U - U - - U U -
Hogy összes tudásunk e földszinén
U - - U - - U - U -
A nagy "Mindenségről" - csak egy araszt:
U - - - - - U U U -
Rám néz s pipáját tömi egy paraszt.
- - U - - U U - U -
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 12
12
12
12
| | A
B
C
D
| 12
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
A
A
C
C
| 12
12
12
10
10
10
10
| | | |
|
|