Kis János Bölcs rejtezés című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Lesse, kinek tetszik, a szerencse nyomát
 -  U   U -   -   U   U   U -   U   U -  
S fényes udvarokban bámúlja templomát:
   -  U  -  U -  -   - -  U  -   U -   
Én az aranybékók zörgésétől futok,
-  U  U -   - -   -  - - -   U -   
Mint a szomjú szarvas, még oly völgybe jutok,
 -   U   -  -   -  -    -  -    -    U  U -   
Hol tiszta forrásból igaz boldogságot
 -   -   U  -  -  -  U -   -  -  - -  
Merítek, felejtvén világi hívságot.
 U - -    U -   -   U - U  -  - U  
Ott, hol sem arannyal fedett esztelenek,
-     -   U  U -   -   U -   -   U U -   
Sem irígység mérges nyila nem sértenek;
 U  U -   -   -  -    U U  -   -  U U  
Éltem a bölcsesség számára szentelem,
-  U  U  -   -  -    - - U   -  U -   
S fő jóm halhatatlan lelkemben föllelem.
   -  -   -  U -  -   -  -  -   -  U -   
S mikor lefoly éltem patakja egészen,
   U -   U U   -  -   U -  U U -  U  
Ijesztő váz nálam a halál sem lészen.
U -   -  -   - U  U  U -   -   -  -   
Bár késő világra nem jutok híremmel:
 -   - -  U -  U  -   U -   - -  U   
Elég, ha rejtekben használtam, éltemmel.
U -    U  -  -  -   -   -  U   -  -  -   
Hadd szórják a szelek szerteszélt poromat,
 -     -  -  U   U -    -  U  -    U U -   
Felszedi az, aki kimérte sorsomat.
 -   U U U   U U  U -  U  -  U U  
A

A

B

B

C

C

D

D

D

D

E

E

D

D

F

F

 12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12

12





























Alliteráció



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom