Sírj, oh szép Venus! és te, kis Kupído!
- - - U U - U - U - U
Széllyel sírjatok, oh kegyes személyek!
- - - U U - U - U - -
Mert nagy búba merűlt szegény leányom:
- - - U U - U - U- -
Megfosztotta halál szelíd verébtől!
- - - U U - U - U - -
Evvel múlatozott napott-napestig,
- - - U U - U - U - U
Ezt ő, mint szeme fényit, úgy szerette;
- - - U U - U - U - U
És méltán: mivelhogy kegyes leányát
- - - U - - U - U- -
Úgy esmérte, miként leány az anyját;
- - - U U - U- U - -
Ezt ő el nem hagyá, hanem körűle
- - - - U - U - U - U
Szökdécsel vala csak reá sisegvén:
- - - U U - U- U - -
Ennek szép kebelén kereste nyugtát.
- - - U U - U - U - -
Most már félve bolyong setét helyekben,
- - - U U - U - U - -
Honnan senki se tér megént világra.
- - - U U - U - U - U
Vesztél vólna el oh gonosz setétség,
- - - U U - U - U - -
Melly minden gyönyörűt befalni szoktál!
- - - U U - U - U - -
Oh kedves madaram miattad elvész!
- - - U U - U- U - -
Oh nem várt eset! oh szegény madárka!
- - - U U - U - U - U
Rajtad szánakodik kegyes leányom
- - - U U - U - U- -
Sírástól dagadott veres szemekkel!
- - - U U - U - U - U
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
|
Alliteráció
|