Virág Benedek Lámia című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Szívháborító gondolatok! sebes
  -  - U - -  -  U U -    U -  
Szárnyakra kelvén menjetek a zajos
  -   -  U  -  -   -  U U  U  U -  
Szelek borongó lakhelyébe,
  U -   U -  -  -  U  - U 
A Balaton habozó tavába.
U  U U -   U U -  U - U  

 
Én, aki Phoebus húgaival szoros
-   U -   UU -   - UU -    U -  
Frígyet köték, a csendes öröm s szelíd
  -  -   U -   U   -  U  U -      U -  
Vígság barátságában élek;
 -  -   U -  - - U  - U  
Ez menedékhelyem a világban.
-   U U -  U  U  U  U -  U   

 
Oh Músa, szívem tárgya! ki kedvedet
-   - U    - -   -   U   U  -  U U 
A tiszta forrás cseregedezésiben
U  -   U  -  -    U U U U - U -  
Találod, és a gyenge harmat
 U - U   -  U   -  U  -  -  
Csöppjeiben kezedet föröszted!
  -   UU -   U U -   U -   U   

 
Engem ha kedvelsz, jersze, virágokat
-  -   U  -  -      -   U   U - U -  
Szedj, s Lámiámnak köss koszorút: Te zengd
  -       - U-  -   -    U  U -    U  -   
Aztán helyettem; mert kicsinded
-  -   U  -  -    -    U  -  -  
Lantomat érdemi meghaladják!
 -  U U  -  U U  -  U -  -  
 11

11

9

10



12

11

9

10



11

12

9

10



11

11

9

10