Szobámban ülök. Könyv előttem. Apró
U - U U - - U - U - -
hangyák mászkálnak feketén a könyvben.
- - - - - U U - U - -
Jaj... nézd... lecsusznak a világos lapról!
- - U - U U U - - - -
s fejembe bizsegnek... hosszu sor... tömötten.
U - U U - - - U - U - U
S mindegyik egy-egy darabkát elrabló
- U U U - U - - - - -
súlyos velőm`... vékony csáp... viszi könnyen...
- - U - - - - U U - -
s agyam e mindig szikra-éhes tapló,
U U U - - - U - - - -
elfogy!... hál`isten... s megindúl a könnyem...
- - - - - U - - U - U
A könny, a szelíd, meleg, enyhitő...
U - U U - U U - U -
és attól oly érzékeny lesz a kedvem,
- - - U - - - U U - U
amilyen nem volt száz esztendő óta.
U U - - - - - - - - U
Megáll... elég vén: meghal az idő;
U - U - - - U U U -
a fülem zúg; s lenn mélyen a szivemben
U U - - - - U U U - U
örök búgássá szélesűl egy nóta.
U - - - - - U - - - U
| A
B
A
B
| 11
11
11
12
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
12
11
12
| ^ Keresztrím
| A
B
C
| 10
11
11
| | A
B
C
| 10
11
11
| | | |
|
Alliteráció
|