Juhász Gyula Melankólia című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Mint a bűvös vesszőt vesztett varázsló,
 -   U  - -   -   -   -   -    U -   - 
Úgy révedek szét a tarlott világon,
-    - U -    -  U  -  -    U - -   
Rossz álom kútjából az égre nézek,
 -    - -   -  - -  U  -  U  - U  
A részvétlen és hűvös csillagokra.
U  -   -  U  -   - -    -  U -  U  
Megborzadok magánytól, messzeségtől,
 -  -  U -   U -   -    -   U -  -   
Magamtól s állok a múlás szelében:
 U -  -    -  U  U  - -    U - U   
A rémülettől nem tudok beszélni
U  - U -  -   -   U -   U  -  U 
S a félelemtől nem bírok dacolni.
  U  - U -  -   -   - -   U -  U 
A megrontó kivette szívemet
U  -  -  -  U -  U   - U -  
S egy könnyes, véres követ tett helyébe.
  -    -   -    - -   U -   -    U  - U 
A kezem nyújtom kapkodón, hiába
U  U -    -  -   -  U -    U- U
A mindörökre elment kedv után
U  -  U -  U -  -    -   U -  
S úgy búcsúzom mindennap a világtól,
  -    -  - -   -  -  U  U  U -  -   
Hogy, jaj, holnap megint ráébredek még,
 -     -    -  -   U -    --  U -   -   
Reménytelenség lett a végtelenség.
 U -   U -  -   -   U  -  U -  -  
 11

11

11

11

11

11

11

11

10

11

11

10

11

11

11



Alliteráció







Alliteráció