Az ismeretlen temetőben
U - U - - U U - U
én, ismeretlen, kósza lélek,
- - U - - - U - -
keresztek közt, gyászdalt dalolva
U - - - - - U - U
virágosan megyek az éjnek,
U - U - U U U - -
s sírok: ki tudja, miért, miért nem?
- - U - U U- U- -
Megsápadtam, míg ideértem.
- - - - - U U- U
Zörömbölök fekete lámpán,
U - U - U U U - -
följajgatom a síri alvót,
- - U U U - U - -
véres pipacs zizeg nyomomba,
- - U - U - U - U
és szertartásosan lehajlok
- - - - U - U - U
az ismeretlen sírhalomra,
U - U - - - U - U
mint hogyha anyám sírja volna.
- - U U - - U - U
Valami űz, valami kerget,
U U U - U U U - -
hogy legyek a múlt folytatója,
- U U U - - U - U
egy ismeretlen, bús halottat
U - U - - - U - -
keresek már egy élet óta.
U U - - U - U - U
Kezem elszáradt koszorút fon
U U - - - U U - -
s az alvó gyertyát lángra gyújtom...
U - - - - - U - U
| A
B
C
B
B
B
| 9
9
9
9
10
9
| | A
B
C
B
C
C
| 9
9
9
9
9
9
| | A
B
B
B
C
C
| 9
9
9
9
9
9
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|