Már sejtem őt, ha a lágy alkonyatban
- - U - U U - - U - U
A felhőt nézem, mely violaszínben
U - - - - - UU U - -
Valami távol muzsikára ballag
U U U - - U U - U - U
Egy ismeretlen rétre, messze innen.
U - U - - - U - U - U
Már sejtem őt, a kedves, ifjú szépet,
- - U - U - U - - - -
Ki eljövendő, de még szunnyad egyet,
U - U - - U - - U U -
Most készül bársony és smaragd zekéje
- - - - U - U - U - U
S a barna föld ölén dús haja serked.
U - U - U - - U U - U
Már néha sóhajtása száll s nyomába
- - U - - - U - U - U
Fölneszel avar ágyáról az erdő
- U U U U - - - U - -
S a jegenye, a komoly, ősi strázsa
U U U U U U U - - - U
Már tiszteleg felé, ki eljövendő.
- - U - U - U - U - -
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| | |
|
|