Szerző
József Attila

József Attila

költő

1905. április 11. — 1937. december 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 3290 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. május 10.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

József Attila

Csüngője voltam

Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s nő előtt.
Fogyó kincsemül, én-mátkámnak,
nem leltem nagyobb szeretőt.
Megpattant, hűvös tűzhelyemhez,
tejecskén nevelt életemhez,
nem leltem másik szenvedőt.

Nagyon kell, most hát Isten óvja,
kis csorba bögréjét, szivem.
Majd féltvén két kezébe fogja,
hisz érte bánattal izen.
Jó volt és rossz volt ő: embernyi,
most nem jó s nem rossz, ám szeretni
ma is lehet még szeliden.

1928. tavasza

József Attila aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!