Szerző
Juhász Gyula

Juhász Gyula

a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője

1883. április 4. — 1937. április 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2203 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. április 8.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Juhász Gyula

Áldás a fenyőkre

Mikor a tavasszal ibolyák fakadtak,
Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak,
Madár szólt, virág nyílt mindenféle ágon,
Ti állottatok csak árván a világon.

De lám, itt a tél is! Madár, virág, hol van?
Ti maradtatok csak örök virulóan.
Áldjon meg az Isten, ti jó fák, hű lelkek,
Néma hirdetői örök Szerelemnek.

Juhász Gyula aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Roseblood

2013. június 14. 13:57

Ez a vers tökéletesen leírja, hogy miért imádom én is a fenyveseket. Gyönyörű! :)

dvihallyne45

2013. április 9. 09:38

Nagyon szép!