Juhász Gyula Az időnek című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Idő, örök öreg, ki messze, fenn
U -  U U  U -    U  -   U   -  
A végtelen szikláján ülsz magad
U  -  U -    -  - -  -     U -  
S csak nézed hallgatag, vén bérceken,
    -   - -   -   U -    -   -  U -   
Hogy az eón, az év, a nap halad.
 U   U  U-   U  -   U  -   U U   

  
Csak nézed, hogy a tenger és a könny,
  -   - -    U   U  -  U  -  U  -    
A vér és víz hogy árad és apad,
U  -  -   -   U   - U  -  U -   
Csak nézed, hogy vív a fény és a köd
  -   - -    -    -  U  -   -  U  -  
S hogy múlik el világ és pillanat:
   -    - U  -   U -  -   -  U U    

 
Idő, örök öreg, mi lenne, mondd,
U -  U U  U -    U  -  U   -     
Ha egyszer elszunnyadnál és e zord,
 U -    U  -   -   -  -  -  U  -    
Nem lankadó játék megállana:
 -   -  U -  - -   U -  U U   

 
A hulló őszi lomb a lomha légben
U  -  - -  U  -   U  -  U  -  -  
S az elmúlás halálhozó ködében
  U  -  - -   U -  U -  U - -  
Szívemből szálló sóhaj dallama?
  - -  -    -  -  - -   -  U U 
A

B

A

B

 10

10

10

10

^ Keresztrím
A

B

A

B

 10

10

10

10

^ Keresztrím
A

A

B

 10

10

10

A

A

B

 11

11

10





























Alliteráció



Alliteráció