Szerző

Barcsay Ábrahám

magyar királyi testőr, a magyar testőrírók tagja, a klasszicista költészet képviselője

1742. február 2. — 1806. március 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1012 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. május 14.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Barcsay Ábrahám

A Poétákhoz

Papiroson ugró rendek koholói,
Addig nem lehettek nemzet tanítói,
Míglen egy vagy más láb nyűgözvén versetek,
Fülnek tetsző hangtól üres éneketek.
Hát a szív hol vagyon? szökéssel nem nyerik,
Ámbár a battutát sorok-ütve verik.
Ha a képzelődés ragyogó tűkörét
Félretesszük s a hang hódító műszerét;
Apolló kórusát hiába dicsérjük,
S Parnasszus tetejét haszontalan mérjük,
Mert a természetben, ami erőltetett,
Kivált ember előtt kedvet nem nyerhetett.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!