Szerző
Réthy László

Réthy László

etnográfus, numizmatikus, költőként Lőwy Árpád néven ismert

1851. november 21. — 1914. november 20.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2555 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2008. április 16.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Réthy László

Északon.

Drammen táján Norvégiában
Járok a fjord körűl magam:
Nézem, hogy a napfényes víznek
Mily csodás smaragd tűkre van.

A törpe nyírfák lombjaikkal
Üdvözlik a szerény nyarat,
S egy fenyőfán kopogni hallok
Egy megviselt bús madarat.

Temetés jön s a norvég zászlót
Viszi egy aggastyán elűl,
Megkapja e díszt minden honfi
A nemzettől - búcsú jelűl.

Velük megyek s egy erdő szélén
Elérjük a kis temetőt.
Meghajlik a zászló s a holtat
Átöleli az anyaföld.

Eloszlik a nép s én magamba'
A kápolna felé megyek:
Ócska, kopott fala, küszöbje,
S megroskadtak az ereszek.

Szegény kápolna, mennyit állt ki,
Évtizedek lassú során?
Mi mindent látott? - ...bút, bajt...
gondot.
S korát is elfeledte tán?

A bejárat felett egy tábla!...
S szivem megdobban hangosan:
Azon a kicsi ócska táblán
A születésem éve van.

Norvégiai emlék.

Réthy László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!