I. A ledöntött templom
U U U - - - U
A gyermekkorom öreg erdejét
U - - U U U U - U -
Kegyetlen kéz fektette le,
U - - - - - U U
Nagyszombat estéjére épp.
- - U - - - U -
A megmaradt gyér fák között,
U - U - - - U -
Mintha nem történt volna semmi sem:
- U - - - - U - U -
Madár dalolt.
U - U -
Az ég a puszta földre ráhajolt.
U - U - U - U - U -
Isten ledöntött templomában
- - U - - - U - U
Elmerülve, sokáig álltam.
- U - U U -U - -
Nekem műtermem volt.
U - - - - -
Itten dolgoztam én.
- - - - U -
Ó, mennyi emlék, mennyi költemény
- - U - - - U - U -
Ölelte át e vén fák derekát!
U - U - U - - U U -
Most vége hát...
- - U -
2. Öreg erdőm
U U - -
Öreg erdőm, hiszen mi elmegyünk,
U U - - U - U - U -
Én is, Te is.
- - U -
Csak a Ritmus marad,
U U - - U U
A Lélek örök, rejtett ritmusa.
U - U U - - - - U U
Nekem Te adtad, én átadtam másnak.
U - U - U - - - - - U
Öreg erdőm, hiszen mi elmegyünk.
U U - - U - U - U -
És fittyet hányunk mégis a halálnak!
- - - - - - U U U - U
3. Ami test volt...
U U - -
Ami belőled test volt, test marad,
U U U - - - - - U U
Anyag, - hogy rajta megosztozzanak.
U - - - U U - - U U
Az asztalos, s a fakereskedő.
U - U - U U U - U -
De ami benned nemesebb erő:
U U U - - U U - U -
Az az enyém,
U U U -
Belémszívódott örök költemény.
U - - - - U - - U -
Ami belőled test volt, test marad.
U U U - - - - - U -
Te most már szekrény leszel, asztal, ágy,
U - - - - U U - U -
És benned teljesül sok bűnös vágy,
- - - - U - - - - -
És benned gyűlik fel sok hitvány holmi,
- - - - - - - - - - U
Leszel fiók, mit fognak ki-betolni,
U - U- - - - U U - U
S leszel nyomorult kincsek őrizője.
U - U U - - U - U - U
De bennem szunnyad a lelked jövője!
U - - - U U - - U - U
És bennem zúgni fogsz!
- - - - U -
Tavasszal smaragdszínekben ragyogsz
U - - U - - - - U -
És ősszel hullatod a leveled.
- - - - U U U U U -
Te bennem folytatod az életed...
U - - - U U U - U U
4. Azért is élsz!
U - U -
Azért is élsz!
U - U -
A gondolataim
U - U U U-
Nézd: a te tölgyeid!
- U U - UU
A lelkem győzhetetlen talajába
U - - - U - - U U - U
Bocsátottad le bús gyökereid.
U - - - U - U U U-
Halk mozdulásom: rügybepattanásod,
- - U - - - U - U - -
Kőkemény csendem: a te hallgatásod.
- U - - U U U - U - -
Bennem nő ki száz lemetszett karod,
- - - U - U - - U U
Az én viharom: a te viharod,
U - U U U U U U U U
Az én koronám a te koronád.
U - U U - U U U U -
Hol a fejsze, mely belőlem kivág?!
U U - U - U - - U -
5. Irtások
- - U
Az irtásokban mért nő több virág
U - - - - - - - U -
És szebb virág, mint máshol?
- - U - - - U
A sok virág ünnepre készül,
U - U - - - U - -
Mindenkinek szép és senkit se vádol.
- - U - - - - - U - U
Az irtásokban mért nő több virág
U - - - - - - - U -
És szebb virág, mint máshol?
- - U - - - U
| A
| 7
| | A
B
A
C
D
E
E
| 10
8
8
8
10
4
10
| | A
A
B
C
D
E
E
| 9
9
6
6
10
10
4
| | A
| 4
| | A
B
C
D
E
A
| 10
4
6
10
11
10
| | A
| 11
| | A
| 4
| | A
A
B
B
C
C
| 10
10
10
10
4
10
| ^ Páros rím
| A
B
B
C
C
D
| 10
10
10
11
11
11
| | A
B
B
C
C
| 11
6
10
10
10
| | A
| 4
| | A
B
C
D
C
E
E
F
F
G
| 4
6
6
11
10
11
11
10
10
10
| | A
| 10
| | A
| 3
| | A
B
C
B
A
B
| 10
7
9
11
10
7
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|