Életutam’ csaknem bejártam.
- U U - - - U - -
Csalódtam s tanúltam sokat.
U - - U - - U -
S a tapasztallás forrásából
U U - - - - - - -
Hány víg, bolondos vers fakadt?
- - U - - - U -
Éltem, küzdöttem s jóba’ rosszba’
- - - - - - - - -
Mindig a szivem vezetett.
- U U U - U U -
Mindig csakis azon keresztül
- - U U U - U - -
Láttam a csalfa életet.
- U U - U - U U
S mert csúfolódom s nevetek
- - U - - U U U
Az élet furcsaságain:
U - - - U - UU
A "boldog ember" hirét költik
U - U - - U - - -
Rólam szerte barátaim.
- - - U U - UU
- Boldog ember? - és én volnék az?
- U - U - - - - -
Ki annyiszor hallgatagon
U - U - - U U U
Ülök magamban és a szivem’
U - U - U - U U -
Messze, nagy messze jártatom.
- U - - U - U U
S szótlanúl nézve poharamra,
- U - - U U U - U
Nem gondolja azt senkisem:
- - - U - - U -
Hogy egy meg nem irt régi dalnak
U - - U - - U - -
Melódiáját keresem.
U - U- - U U U
| 9
8
9
8
9
8
9
8
8
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
|
|