Mulatozol Nimfa a nyirkos ereszben, U U U - - U U - U U - - S lantod ékességét nem is veszed eszben, - U - - - - U - U U - U Olly érzékeny szivvel áldozol Keménynek, - - - - - U - U - U - U Ez illendő zsoldja a jótéteménynek! U - - - - U U - - U - U Éppen a zöld pázsit néztem kiességét, - U U - - - - - U- - - Örömmel szemlélvén Flora ékességét, U - - - - - U U - - - - Hallgattam kőszálról dőlő viz csergését, - - - - - - - - - - - - S fák ágában akadt Zefirus nyögését, - - - U U - U U - U - - Midőn csak eltele völgyem vidámsággal, U - U - U U - - U - - - Hozván énekedet szelek lankadtsággal! - - - U U - U - - - - U Istenséget véltem laknia lantodban, - - - - - - - UU - - U Annyira vidultam hangoztatásodban, - U U U - - - - U - - - Vagy bizon Apollót képzeltem sipjával, - U U U - - - - - - - - Midőn sétálgatott Admetus nyájával. U - - - U - - U - - - - De akár Isten légy, akárcsak halandó, U U - - - - U - - U - - Lantolás módgyában erőd nem mulandó! - U - - - U U - - U - - Igy ámbár messzére voltál is szememtől, U - - - - U - - - U - - Mégis érdemeltél sohajtást szivemtől! - U - U - - U - - U - - Sőt karjaimat is széllyel terjesztettem, - - UU U - - - - - - - Mert ölelésedre már elkészitettem! - U U - - U - - - U - - Látván pedig, hogy csak csalnak képzelésim, - - U - - - - - - U - U Orcámat áztották csendes könyvezésim! - - U - - - - - - U - - Mint szintén Nárcissus epedt keservében, - - - - - U U - U - - U Érettem sohajtván egyedül szivében, - - - - U - - U U - U - - Hallván szavaimat, futott hogy öleljen, - - U UU - U - U U - - De sohasem talált a meggondolt hellyen, U U U - U - U - - - - - Siralommal kezdte törött kiáltásit! U U - - - U U - U- - - Siralmim másolták szegény zokogásit! U - - - - - U - U U - - Kért? kértem, átkozott? átkoztam viszontag, - - U - U - - - - U - - Végre szóm megmaradt, kő lett a többi tag. - U - - U - - - U - U - De tudom már, Nimfa, hogy veled beszélek, U U - - - U - U - U - - Mert mennyei sugárt fejeden szemlélek. - - UU U - U U - - - U Áldlak, hogy énekled Kemény eseteit, - - U - - - U - U U U- Ki Elizeumnak lakja szép mezeit. U U U U- - - U - U U- Kemény? ah melly édes név Magyarországnak, U - - - - - - U U - - - Melly rettentő török s tatár pogánságnak! - - - - U - U - U - - - Szóljon Erdélyország, ahol hadakozott, - U - - - - U - U U U - Ahol Hunyadinak éltével áldozott. U - U U U U - - U - U - Nyugodj mármost, Nimfa, Pindus tetejében, U - - - - U - - U U - - Mert már Febus merül esti tengerében, - - U - U U - U - U - U Én is felfüggesztem a szegre lantomat, - - - - - U U - U - U - S álomnak eresztem testetlen hangomat. - - U U - - - - - - U U
| A
A
B
B
C
C
C
C
D
D
E
E
D
D
F
F
G
G
A
A
H
H
B
B
A
A
I
I
E
J
B
B
K
K
D
D
L
L
B
B
E
E
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|