Befödte lelkemet és Párist
U - U - U U - - -
Muzsikás, halk, szomoru este,
U U - - U U U - U
Eltévedtünk. A nagy Bois-ban
- - - - U - U- U
A kocsim az utat kereste.
U U U U U - U - U
És mintha rólunk ki se tudna
- - U - - U U - U
És mintha minket ki se várna,
- - U - - U U - U
Baktattunk álmos gördüléssel.
- - - - - - U - -
Nagymessziről zúgott a lárma,
- - U - - - U - U
A fákon át hívtak a mécsek,
U - U - - U U - -
Szomorú volt nagyon a lelkem,
U U - - U U U - U
A kocsis nótát fütyörészett.
U U - - - U U - -
Nagy éjszakába mintha hullnánk,
U - U - U - U - -
Csoda-világba, végtelenbe,
U U U - U - U - U
Új, titkos földre, új időbe,
- - - - U - U - U
Új létezésbe, új jelenbe,
- - U - U - U - U
Szent árnyak kerengtek előttünk.
- - - U - U U - -
Hahó, kocsis: kis, fehér házba,
U - U - - U - - U
Amott, amott. Hahó. Repüljünk.
U - U - U - U - -
Hajts, hajts. A múltba, ifjuságba.
- - U - U - U - U
Ott. Látom. Jaj. Villámos élet,
- - - - - - U - U
A nagy Bábel útjára hágtunk.
U - - U - - U - -
Sírtam. A kocsis fütyörészett.
- U U U - U U - -
| A
B
C
B
D
D
E
F
E
B
E
| 9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
| | A
B
B
B
C
D
C
D
E
F
E
| 9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
9
| | | |
|
Alliteráció
|