Kosztolányi Dezső Ábrándjaim, ti... című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Ábrándjaim, ti lángoló rakéták,
-  -   U-    U  -  U -  U - -   
repüljetek az éjszakába szét
 U -  U U  U  -   U - U   - 
és húzzatok fénysávot gyászmezén át!
-   -  U -   -   - -    -   U -  -   

  
Hisz oly sötét, kietlen így a lét,
 U   -    U -    U-  U  -   U  -  
és más világosság nem kell ma nékem -
-   -   U - -  -   -   -    U  - -    
Cikázzatok, mint hajdanába, rég.
 U -  U -    -    -  U - U   -   

 
A hír fagyos sugárát összetépem,
U  -   U  -   U - -  -   U - -   
derítsd te föl, borongó éjszakám:
 U -     U  -    U -  - -   U -    
szétpattanó tűzbimbóm, fényes ékem!
  -  -  U -  -  -  -    -  U  - U   

  
Gyöngyös sugárzást ontsatok ma rám,
  -   -   U -  -   -   U -   U  -   
ragyogjatok, mint száz izzó csodás nap,
 U  -  U -    -     -  -  -   U -   -   
s szikrás korommal bukjatok alám.
    -  -   U -  -   -  U U  U -   

  
Míg vázatok tünékeny lángolást ad,
 -   - U -   U - -    -  U -   -   
csak álmodom, és nem törődöm én,
  U  -  U U   -   -   U - U  -   
hogy ott hevertek majd a porba másnap...
 U   -    U -  -   -   U  -  U  -  U     

  
Sötét az éj, de lángár gyúl fölém,
 U -  U  -    U  -  -    -   U -   
foszoljatok pompásan semmivé hát
 U  -  U -   -  - -   -  U -  - 
a végtelen sötétség zord ölén,
U  -  U -   U -  -   -   U -   

 
Ábrándjaim, ti lángszinű rakéták!
-  -   U-    U  -    U -  U - -  
A

B

A

 11

10

11

A

B

A

 10

11

10

A

B

A

 11

10

11

A

B

A

 10

11

10

A

B

A

 11

10

11

A

B

A

 10

11

10

A

 11