Mi tagadás, én víg vagyok, ha látják,
U U U - - - U - U - -
Nem győz rajtam nevetni kis öcsém,
- - - - U - U U U -
De fátylába von elbusongó lágyság
U - - U U - U - - - -
Félre szobámnak csöndes hűvösén.
- U U - - - - - U -
Ó, nem bánt engem asszonyság meg lányság,
- - - - U - - - - - -
Nagy problémák csomóját nem kötém,
- - - - U - - - U -
Nem bánt a vallás, a papok, misék:
- - U - - U U - U -
Csak valami nagy... Egyedüliség...
- U U U U U U U U -
Ó, neked azt, ha úgy megmagyaráznám!
- U U - U - - U U - -
Kis paradoxok emésztő sulyát,
- U U U U U - - U -
Ha mint nagy festők méltán csodált vásznán
U - - - - - - U - - -
Élni látszanak a festett gulyák,
- U - U U U - - U -
Bivalycsordám is én elődbe ráznám,
U - - - U - U - U - -
Mely lelegeli lelkem sarjuját,
- U U U U - - - U -
Ha el tudnám mondani, hogy mi öklel!
U - - - - U U - U - U
Ó, ehhez nemcsak rím kell, ehhez több kell!
- - - - - - - - - - -
Ha ez a vers hát épp csak délibáb lesz,
U U U - - - - - U - -
Nagyító, elferdítő, torzitó,
U - - - - - - - U -
Bocsáss meg érte, hisz örök hibám ez,
U - U - U U U - U - -
Kimondanám, mi ki nem mondható,
U - U - U U - - U -
Mint rossz szabó, ki túlfinom ruhát kezd,
- - U - U - U - U - -
Mely keze alatt már csak rontható,
- U U U - - - - U -
Aethert hogy varrjon Árpád kontár tűje,
U- - - - U - - - - - U
Kubelik ő, de nincsen... hegedűje...
U U U - U - - U U - U
| A
B
A
B
A
B
C
C
| 11
10
11
10
11
10
10
10
| | A
B
A
B
A
B
C
C
D
E
D
E
D
F
G
G
| 11
10
11
10
11
10
11
11
11
10
11
10
11
10
12
11
| | | |
|
Alliteráció
|