Elföldelem a szívem vágyait;
- - U U U - - - UU
Ó! kopott és zenétlen temetések,
- U - - U - - U U - -
Züllött úrfiak züllött gyászpompája.
- - - U- - - - - - U
Ledűlnek nyirkos síri ágyba mind,
U - - - - - U - U -
S én gyásztalan közönnyel tovább lépek,
- - U - U - - U - - -
Miért tünődnék értük visszafájva?
U- U - - - - - U - U
Üres fickók voltak, mihaszna társak,
U - - - - - U - U - U
A szívem vérét itták, és ha éj lett,
U - - - - - - - U - -
Duhajkodtak, hencegtek, fogadkoztak,
U - - - - - - U - - U
És ők is csak gyürötten keltek másnap,
- - - - U - - - - - -
Sóhajtoztak: hogy így-úgy, fáj az élet
- - - - U - - - U - -
Henyéltek, tespedtek, semmit se hoztak.
U - - - - - - - U - U
És őbelőlük sem lett semmi sem -
- - U - - - - - U U
Az egyiket pedig soká szerettem,
U U U - U - U - U - -
Hazudta: ő az a táltos-királyfi,
U - U - U U - - U - U
Ki hipp-hopp, egyszer majd kiküzd nekem
U - - - - - U - U U
Egy szép királylányt, hősi küzdelemben -
- - U - - - U - U - -
Becsapott ő is, elfáradtam várni.
U U - - U - - - - - U
És most már nincsen vágyam. - Hajnalonta,
- - - - - - - - U - U
Ha hazavet a robot, összetörve,
U U U U U U U - U - U
Nem ülök álmodozni, magam csalni.
U U U - U - U U - - U
Feleség, pénz, Páris, - sok drága gyolcsa
U U - - - - - - U - U
A létnek, tudom, már sohse kötöz be,
U - - U - - - U U - U
Sebaj, így is csak meg lehet majd halni.
U U - - - - U - - - U
| 10
11
11
10
11
11
11
11
11
11
11
11
10
11
11
10
11
11
11
11
11
11
11
11
|
Alliteráció
|