Reményik Sándor Ahogy lehet című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Fogcsikorgató türelemmel,
 -   U -  U -  U U -  U  
Összeszorított szájjal -
-   U  U - -     -  -    
Krisztus-követő bús próbálkozással,
  -   -   U U -  -    - -  U -  -   
Majd daccal, lobbanóval,
 -    -  -    -  U - -   
Fojtott igével és visszanyelt szóval,
 -  -   U - U  -   -   U  -     - -   
Tenyérrel, mely sima örökké,
 U  -  -    -    U U U -  -  
Csak a zsebben szorul ököllé -
  U  U   -  -    U U  U -  -   
Keserű, tehetetlen nevetéssel
 U U -   U U -  -   U U -  -  
Békülve meg akármi rendeléssel -
 - -  U  U  U -  U  -  U -  -    
Nem csodálkozva már - és csodálkozva mégis,
 -    U -  -  U  -    -    U -  -  U  - -   
Hogy rajtunk ez is, az is megesett:
 -    -  -   U  U   U  -   U U -     
Hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan,
 -  -  -    -   - UU   -   U  -   U -  -   
Kínszenvedést virágzó életet.
 -   -  U -    U -  - - U U  
Ahogy lehet...
U -    U U     

  
Megalkuvás zsoltárát énekelve,
 U -  U -    -  - -  - U -  U  
Végtelen rabmenetben csak megyünk,
 -  U -   -  U -  -    -   U  -    
Nincs semmi fegyverünk,
 -     -  U  -   U -    
Fegyvertelen a lelkünk lázadása,
 -   -  U U  U  -  -    - U - U  
Pedig a vérünk minden csöppje vágyik,
 U U  U  - -    -  -    -   U  -  -   
Vágyik a Péter vad mozdulatára,
 -  U  U  - -   -   -  U U - U 
Amikor Istenének védelmében
U U U  -  U - -   - -  - U 
A Málkus fülét hirtelen levágta.
U  -  -   U -   -  U -   U -  U  
Kik vagyunk mi?
 -   U  -    U 
Ó, nem az Alázat,
-   U  U  U - -   
Csak a megalázottság fiai.
  U  U  U U - -   -   UUU  
Nemzedékek büszke hídfői közt
 -  U - -   -   U  -  -U  -   
Görbülő ív, görnyedő átmenet:
 -  U - -    -   U - -  U U    

  
Testvéreim, bizony nem élünk jól mi,
 -   - U-    U -    U  - -    -   U  
Nem apáinknak tetsző életet.
 U  U --   -   -   - - U -   
De aki máskép tehetne helyünkben,
 U U U  -  -   U -  U  U  -   U  
Az vesse reánk az első követ!
-   -  U  U-   U  -  -  U -   
Minden percünk kínzó kiegyezés:
 -  -   -  -    -  -  UU  U -   
Ahogy lehet...
U -    U U     

  
Testvérem, korcs hős, alkuvások hőse,
 -   - -    -     -   -  U - -   - U  
Félbenmarad, megmásul mondatod?
 -  -  U -    -  - -   -  U U  
Egy szikra talán mégis zengve pattan
-     -  U  U -   - -   -   U  -  -  
Lángörvényből, mely benned kavarog.
 -  -  -   -    -    -  -   U U -   
Dagadnak benned árvizes erők,
 U -  -   -  U  -  U U  U -   
Zúdulna niagarás zuhatag:
 - -  U  UU U -   U U U   
Elégedj meg, ha megtöltesz belőle
U - -    -    U  -  -  -    U - U 
Kristálytiszta vízzel egy poharat.
  -  -   -   U  -  U  -    U U -   
Visszaszorítnak, hátrább, egyre hátrább,
 -   U  U -  -    -  -    -   U  -  -   
És amit hagynak, egyre kevesebb:
-  U -   -   U   -   U  U U -     
Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz,
 -   -    -   - U  -    U -   U -   -     
S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet,
  -    -      -   U  -  U -   U  U  -   
Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból,
  -  -  U  -  -     -  U  U  U  - -  
A töredéket eltört mondatodból,
U  U U - U  -  -    -  U -  -   
Minden megmaradt árva keveset:
 -  -   -  U -   -  U  U U U   
Ahogy lehet...
U -    U U     

  
Láttad a Karsztok szirt-sivatagában
 -  U  U  -    -    -    U U U - U 
A liliputi termőföldeket?
U  U U U U  -  - -  U -   
Pár négyzetméter - amit a lavina,
 -   -   -  - U    U U  U  U U U 
A kőgörgeteg könnyen eltemet.
U  - -  U -   -   U  -  U -   
S a Karsztok boldogtalan magvetője,
  U  -    -   -  -  U -   -  U - U 
A földmívelés madárijesztője
U  -   - U -   U - U -   - U
Ezt a kis humuszt mégis szereti,
-   U  -   U -     - -    U U U  
Kicsi kőkeritéssel keríti.
 U  U  - U U -  -   U - U  
Pedig szinte sírjának is kevés.
 U -    -  U  -  - U  -   U -  
Ó, karszti sors; ó, karszti temetés...
-   -    U  -    -   -    U  U U -     

  
Te is, testvérem, karszti sorsodat
 U -    -   - -    -    U  -  U -  
Fogadd el, s védd meg karszti földedet,
 U -   -      -    -   -    U  -  U U  
Azt a sírodnak is kevés humuszt,
-   U  - -  U  -   U -   U -    
Azt a pár négyzetméternyi helyet,
-   U  -   -   -  - -   U  U  -   
S azt a fölséges Isten-lábnyomot,
  -   U  -  - U  -  -   -   U -   
Mit a lavina minden rohama
 U  U  U U U  -  -   U U U
Eltörölni még sohasem tudott.
-  U -  U  -   U U -   U -    
Védd ezt a talpalatnyi telkedet,
 -   -   U  -  U -   U  -  U -   
Cserépkancsódat és tűzhelyedet,
  U -  -   - U  -   -  U  U U  
Utolsó darab száraz kenyered!
U -  -  U -    - -   U  U -   
De azt aztán foggal, tíz körömmel.
 U -   -  -   -  -    -   U -  -   
Démoni dühvel és őrült örömmel -
 - U U  -  U  -  - -   U -  U   
Ahogy lehet...
U -    U U     

 
Ahogy lehet...
U -    U U    
A

B

B

C

C

D

D

A

A

E

A

F

A

A

 9

7

11

7

11

9

9

11

11

13

10

13

10

4

A

B

B

C

D

C

E

C

F

C

G

H

A

 11

10

6

11

11

11

11

11

4

6

10

10

10

A

B

C

B

D

B

 11

10

11

10

10

4

A

B

C

B

D

C

A

C

E

F

G

F

H

H

F

F

 11

10

11

10

10

10

11

10

11

10

11

10

11

11

10

4

A

B

C

B

D

D

E

E

F

F

 11

10

11

10

11

11

10

10

10

10

A

B

C

B

D

E

F

B

B

B

G

G

B

 10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

11

4

A

 4





































Alliteráció





































Alliteráció





































Alliteráció







Alliteráció