Hogy miért vagyok többször szomorú,
- U- U - - - U U -
Mint víg, ó, kedves, kár úgy számbavenni,
- - - - - - - - U - U
Jól van ez így,
- U U -
Lásd, kell szomorú embernek is lenni.
- - U U - - - U - - U
Kell lenni szívnek, amelyben kihajt
- - U - U U - - U -
S dússá érik az élet szenvedése,
- - - U U - - - U - U
Vak, ferde mag,
- - U -
Mely mégis, mégis, istenek vetése.
- - - - U - U - U - U
S lásd, van az úgy, hogy ez a bús vetés
- U U - U U U - U -
Legsúlyosabb kalászát akkor kapja,
- - U - U - - - - - U
- Furcsa titok -
- U U -
Ha jó időknek fénylőn süti napja.
U - U - - - - U U - U
Sokszor meg mintha mély, nyugodt öröm
- - - - U - U - U U
Acélos fénye éppen őbelőle
U - - - U - U - U - U
Csillogna ki,
- - U U
Ha ráhullt a könnyek meleg esője.
U - - U - - U U U - U
"Bánat" - mondod, - de bánat és derű
- - - - U - U - U -
Között a határ olyan egyszerű-e?
U - U U - U U - U - U
Hátha a bú
- U U -
Íze kapat a legbölcsebb derűre?
- U U U U - - - U - U
Hátha a végső Aratás után,
- U U - - U U - U -
Mikor sarló alá hull lassu szára,
U - - - U - - - U - U
Belőle kél
U - U -
Szent kenyér az istenek asztalára?
- U - U - U U - U - U
| A
B
B
B
| 10
11
4
11
| | A
B
C
B
| 10
11
4
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
11
4
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
11
4
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
11
4
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
11
4
11
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|