Szerző
Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső

teljes nevén Kosztolányi Dezső István, író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, Csáth Géza unokatestvére

1885. március 29. — 1936. november 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1493 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. február 19.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kosztolányi Dezső

Egy orosz leányhoz

Észak fehér, hideg leánya,
te gyenge, halvány hóvirág!
Nézlek soká, búsan csodálva
s kínzó menyország nézni rád.

Pokol-szemed halálitélet,
holló hajad hulló korom,
gőgös fagyod perzselve éget,
s a porba nyomja homlokom.

Olyan fehér vagy, mint a hósík,
a végtelenbe elvesző...
Árnyas hajadba ringatózik
egy tünde liliom-mező...

Belátsz szorongatott szivembe,
kacagva nézed kínomat,
s azt hirdeted mosolygva szerte,
nincsen tenálad boldogabb.

Nem bánt a könnyü és az emlék,
és nem sebez a fájdalom -
Mondd mégis, mégis, mért szeretnék
megfagyni hűs jégválladon?

Kosztolányi Dezső aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!