Aranylanak a halvány ablakok...
U - U U U - - - U -
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
- U U - U - U - U - -
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
- U U - - - - - U - U
a hósík messze selymesen ragyog.
U - - - U - U - U U
Beszélget a kályhánál a család,
U - U U - - - U U -
a téli alkony nesztelen leszállott.
U - U - - - U - U - -
Mint áldozásra készülő leányok,
- - U - U - U - U- -
csipkés ruhába állanak a fák.
- - U - U - U U U -
A hazatérő félve, csöndesen lép,
U U U - - - U - U - -
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
- - U - U U - - U - -
az ébredő nesz álmos, elhaló.
U - U - U - U - U -
S az ónszin égből, a halk éjszakában
U - U - - U - - U - -
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
- - U - U - U - U - -
fehér rózsákként hull alá a hó.
U - - - - - U - U -
| A
B
B
A
| 10
11
11
10
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 10
11
11
10
| ^ Ölelkező rím
| A
A
B
| 11
11
10
| | A
A
B
| 11
11
10
| | | |
| Alliteráció
|