Midőn szüleid és mind akik szeretünk
U - U UU - - U - U U -
Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk;
- - U - - - U - - UU -
Midőn kedvedért a - bár hiános - család
U - - U - U - U- - U -
Vígan ülte körül innepi asztalát:
- U - U U U - U U - U -
Kedves fiú, hát én mit adjak most neked?
- - U- - - U - - - U U
Egy édes csemegét: hizelgő éneket?...
U - - U U - U - - - U U
Nem! azt én nem adok, te sem várod, hiszem.
U - - U U - U - - - U -
Gaz, ki a Múzsáknak hamis tömjént viszen.
- U U - - - U - - - U -
Szégyen a lantra, mely költött érdem által
- U U - U - - - - U - -
Meggyaláztatni és gyalázni nem átall;
- U - - U - U - U U - -
Minél édesb, annál émelygősb csemege -
U - - - - - - - - U U U
Annál undoritóbb, minél szebb éneke.
- - - U U - U - - - U U
Zengjem érdemeid? oh, azok lehetnek:
- U - U UU U U - U - U
Állasz még küszöbén ifjú életednek;
- - - U U - - - - U - U
Előtted a küzdés, előtted a pálya,
U - U U - - U - U U - U
Az erőtlen csügged, az erős megállja.
U U - - - U U U - U - U
És tudod: az erő micsoda? - Akarat,
- U U U U - U U U U U -
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.
U U - U U - U U - - U U
Áldjad a jó Istent, ki megálda téged,
- U U - - - U U - U - U
Adván őreidül szerető szüléket,
- - - UU - U U - U - U
Adván eszközöket, elhárítni pályád
- - - U U U - - - U - -
- Annyi más futónak nehéz - akadályát.
- U - U - - U - U U - -
Áldjad Istent, hanem óvakodj`, amivel
- U - - U U - U - U U U
Ő álda meg, saját érdemül róni fel.
- - U - U - - U - - U U
Nemes önbizalom, de ne az önhittség,
U U - U U - U U U - - -
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
- -U - U - - - U U - -
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
- U - - U U - U - U - U
Ember lenni mindég, minden körülményben.
- - - U - - - - U - - -
Serdülj, kedves ifju... poharam cseng érted! -
- - - U - U U U - - - -
Légy ember, ha majdan azt az időt éred.
- - - U - U - U U - - U
Szeressed hazádat... Oh, a honszerelem
U - - U - U U U - U U -
Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen.
- U U - - U U U - - U -
Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat:
U - - U - - U U - U - -
Magadban keressed az édes jutalmat.
U - - U - U U - - U - -
Csillagi nem lesznek, fényes díszjelei:
- U U - - - - - - U UU
Keresztje elég van, - de maga viseli.
U - U U - - U U U U U U
Vess számot erőddel s legjavát, amelyet,
- - U U - - - U - U U -
Leghasznosbnak itélsz, hazádnak szenteljed.
- - - U U - U - - - - -
Vagyon sok szüksége, sok fogyatkozása:
U - - - - U - U - U - U
Bárhol állj, csak tőled előmentét lássa.
- U - - - U U - - - - U
Serdülj, kedves ifju - habzó kelyhem dagad -
- - - U - U - - - - U U
A haza igényel munkás, hű fiakat.
U U U U - - - - - UU U
S ha talán, az érzés tengeréhez jutva,
U U - U - - - U - - - U
Néked a szelíd lant tisztessége jutna:
- U U U - - - - - U - U
Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen
- - - U U - U - - U - -
Köztünk, hol magyar szó, honfiérzet - szégyen.
- - - U - - - U- - - -
Virág a költészet... egy nép irodalma:
U - U - - U - - U U - U
De ha nem virágzik, nem is terem a fa.
U U - U - - U - U U U U
Ha pedig a tettdús férfikor elhíván
U U U U - - - U U - - -
A lanttól, komolyabb munkásságot kíván:
U - - U U - - - - - - -
Ne feledd, mily gyönge ama virág bokra,
U U - - - U U U U - - U
Van szüksége közös ápoló karokra.
- - - U U U - U - U - U
Serdülj, kedves ifju - még egyszer a kelyhet! -
- - - U - U - - U U - -
Nőj eléggé nagyra - betölteni helyed!
- U - - - U U - U U U U
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
13
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
B
B
| 12
12
12
12
12
12
| | A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|