Szerző
Bajza József

Bajza József

költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

1804. január 31. — 1858. március 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1965 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. január 10.

Megosztás

Címkék

Bajza József

Jelen és mult

A jelennek dús mezőin
Minden élet hervadás;
A bú, a kéj tünedékeny,
Öröklő a változás.
Ami benne szép tenyészik,
Úgy lehet csak a tiéd,
Ha letördelted virágit,
Kellemét ha ízleléd.

Isten új percet teremthet,
Múltat nem hoz vissza ő;
A nem éldelt óra elfogy,
Újra nem teremthető.
A jelennek éleményi
Képzik a szép múltakat,
S por fiának sírig adnak
Istenítő álmokat.

Éldeld, szedd hát a jelennek
Kellemdús virágait,
Ők hímzik majd rózsaszínnel
Agg korodnak alkonyit;
S ha a szép emlékezetnek
Holdvilága rád derűl
Fölkelnek, kiket sirattál,
A koporsó éjibűl.

Bajza József aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!