Jönnek hozzám hírem lidérci
- - - - - - U - U
Kék lángjától vont emberek,
- - - - - - U -
Bekopognak az ablakomon,
U U - U U - U U -
De ajtót nyitni nem merek.
U - - - U - U U
Óh fáj, nagyon fáj rab, fakó, bús
- - U - - - U - -
Kunyhóm, hol az ajtósarok
- - U U - - U -
Sír, hogyha fordul, s lomha koldus
- - U - - - U - U
Én, volt költő, csak sorvadok.
- - - - - - U U
Ne lépjetek át küszöbömön,
U - U U - U U U -
Remete-látó magyarok,
U U U - - U U -
Nem az vagyok már, aki voltam,
U - U - - U U - -
Nem vágyom és nem akarok.
- - U - U U U U
Élőhalottként eltemetve
- - U - - - U - U
Vaskoporsómat hordozom.
- U - - - - U -
Mint eszelős: saját nevemet
- U U - U - U U -
Kiáltozom az alkonyon.
U- U U U - U U
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció
|