Babits Mihály Zsoltár férfihangra című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?
 U -   U   -  -   -  -  -   -  U -     -   U -    
A csillagok örök forgása néked forog
U   -  U U  U -   -  - U  - -   U U 
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
-   -  -    -    -   -  U U   -  -   -   -  -   U U 
a te bűnös lelkedért.
U  U  - -   -  U -    

 
Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs
-  -   -   - -    -  U  U  -  -   - U  U  -    
Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,
 U -  U  -  U  U  -    U    -   U  -       -    U  U -   
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
 U   U  -  -   -   U  -  -  U  U  -  -    U  -   U U  U  
aki téged meg nem ért.
U U  - -   -   U  -    

  
Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
 -    -  U -   -  U -    -   U  -   -  U  -   -  U U -   
hogy benned teljesedjenek; - s korok történetét
 -    -  -   -  U -  U -        U -   -  - U -  
szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,
  U -  U  U -  -   U -        -  U  -  -  U U  U -   
hogy kifesse lelkedet.
 -    U -  U  -  U U   

  
Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!
 U -    - -  U U  -  -    U  -  -     U  -  U U  -  -    -    U U U  
És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,
-   U -   U -    -  U U  -  U U U  -   - U -   
hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott
 -    -  -   U  U  U  -  U   -   U U  U -  
annyi bús szerelmeket,
-   U  -    U -  U U   

  
szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyu legyen,
  U -  -   - -  -    -  -      -    -  -    -   -   -  U  U  U  
eleve elosztott számodra szépen derüt és borút,
U U U U -   -     - -  U   - -   U U  -   U -   
sorsot és véletlent, világ nyomorát, ínséget, háborút,
 -  U  -   - -  -     U -    U U -   -  - -    - U -   
mindent a lelkedre mért
 -  -   U  -  -  U  -   

 
öltöny gyanánt: úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a
-  -     U -    -    U   U- -   -  -    -  U -    - -  -    U   U 
lelked: legyen
 -  -    U  -  
császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,
  -  - -   -  -  -    U U -   -  -    -    -  -   -   U  -  
amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt
U -   -   -  -    -  U   -   U - -   U U U  -  
a te bűnös lelkedért!
U  U  - -   -  U -    

  
Mert ne gondold hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak,
 -    U  -  -    U   -   U  U    U -   U  -   -   U -  -   
mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
 -    -    - - -  -   U -     U U  -   -  U U   -    U  -   
részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod
 -  U  - -  -      U  -  U -   -   -  U  -    -  U -  
tükörében magadat,
 U U - -   U U U   

 
és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,
-   -   -  -   -    - -  U U-   U - -   U -  U  
és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd
-   -   U -   -    -   U  U -  -   -  U  U -  
ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt
 -   -  -   U - -   -  U -  -  -   -  -  U -  
az adamant rudakat.
U  U U -    U U U  
A

B

B

C

 14

13

15

7

A

B

B

C

 14

15

17

7

A

B

B

A

 17

14

16

7

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 21

16

13

7

^ Ölelkező rím
A

B

B

C

 17

16

17

7

A

B

C

C

D

 19

4

17

15

7

A

B

B

A

 16

17

16

7

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 16

14

15

7

^ Ölelkező rím




















































Alliteráció