Szerző
Batsányi János

Batsányi János

magyar költő

1763. május 9. — 1845. május 12.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1470 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2012. december 19.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Batsányi János

A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére,
Tekints hív munkásid serény erkölcsére;
Figyelmezz költőid szíves énekére, -
S nézz derülő napod hajnali fényére.

Bízván nagy istened régi jóságában,
S nem csüggedvén a sors kemény ostromában,
Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában,
S mit várhatsz az idők további folytában!

Kijövén elődink hét fejedelmével,
Megráztad Európát karod erejével;
S harcolván, küszködvén Ozmán vad népével,
Megváltottad újra bajnokid vérével.

De lehet máskép is tetszenünk az égnek;
S ha pályája szép hírt hoz a vitézségnek,
Van még több útja is az emberiségnek,
Melyen templomához jut a dicsőségnek.

Bételt rég a világ tetteid hírével;
Tudja, mit végezhetsz fegyvered élével.
Mutasd ma, hadd lássa, mit tehetsz elmével -
Győzz meg minden népet nyelved szépségével!

Róma - végét látta nagy birodalmának;
Árnyéka sincs többé szörnyű hatalmának:
Hódol a föld ma is Tullius szavának,
S Máró, Flakkus, Názó mennyei lantjának!

1820 - Nec virtute fuit, clarisve potentius armis, Quam lingua, Latium... Laurea facundis cesserunt arma togatis.

Batsányi János aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!