lorkababa kedvenc versei

Réthy László

Angyalok.

E földi élet csak küszöb
Egy fényes, magas Lét felé,
Midőn a lélek boldogan
Jut Istennek színe elé.

Tovább...

Batízi András

Az halálról való emlékeztetés.

Ember emlékezzél az szomorú halálról,
Emlékezzél az halálnak rövid órájáról;
Emlékezzél emberi állat, ingyenmajd meg kell halnod!

Tovább...

Bálintffy Etelka

Feltámadunk! (egy hitszónoklat után)

Feltámadunk, e szép igéret
Hangzik fülembe untalan.
A síron túl is van hát élet,
A szenvedés ott sem ér véget,
Ha itt a szív boldogtalan.

Tovább...

Lithvay Viktória

Ferenczy Teréz emléke

Ifjú valál, de nem volt örömed,
Szívedben csak a fájdalom lakott.
Mások alig ösmernek könnyeket,
S neked az ég oly sok könnyet adott!

Tovább...

Révai Miklós

Orosz Zsigmond halálakor

Szinte, mikor fejemet más szörnyű károk is érik,
Akkor vesztelek el téged is, édesatyám!

Tovább...

Petőfi Sándor

Sors, nyiss nekem tért...

Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek
Az emberiségért valamit!
Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e
Nemes láng, amely ugy hevit.

Tovább...

Ábrányi Emil

Menni kell...

És lassan, lassan mind megyünk,
Ha ütni kezd az óra.
Mind elmegyünk a föld alá,
Közös találkozóra.

Tovább...

Ábrányi Emil

Láttam halottat...

Láttam halottat, aki úgy mosolygott,
Mint álmában a játékos gyerek.
Mutassak én is a halálos ágyon
Elfáradt vándort, aki szendereg!

Tovább...

Réthy László

Nőm halálakor.

Beteg volt szegény, - nagy keservek
Ütöttek házunkon tanyát:
A lelkem sírt, ha vigasztaltam
A hervadó, szelíd anyát.

Tovább...

Juhász Gyula

Hauser Gáspár

Ne nézzetek e folt hátán folt köpenyre,
Valamikor rég bársonyruha volt.
Fényes, finom. Az édesanyám vette,
Ki arany hárfán altatót dalolt.
Édesanyám hercegnő volt szegény
És alkonyatkor sírva csókolt engem,
Arany haj és glória volt fején.
És én elvesztettem.

Tovább...

Juhász Gyula

Édesanyám

A Tisza partján él egy özvegyasszony;
Szeméből könnyet egyet se fakasszon
A nyomorúság, a gond és a bánat:
Ó áldd meg Isten, édes jó anyámat!

Tovább...

József Attila

Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Tovább...

József Attila

A Dunánál

1

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.

Tovább...

Rudnyánszky Gyula

A csípős versekből

A rendjelet megérdemelni,
Nem kell ehez szív, - csak egy kéz, mely ád...

Tovább...

Ungvárnémeti Tóth László

Szilassy Ágnesz Kis-aszszonyhoz.

Zöld Kor, 'virágzó elme, tiszta szív,
Természetes, nem tettetett, szent ösztönök.
Nemes tehetség szentül érzeni;
S nemes szabadság bátran szólani:
A' legnagyobb jók mind azok között
Mellyekben a' Természet részesít.

Tovább...