liza102 kedvenc versei

József Attila

Az én szivem

Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.

Tovább...

Harsányi Kálmán

Nem haltál meg...

Nem haltál meg, nem siratnak,
Mégis sírba teszlek.

Tovább...

Ady Endre

Elfogyni az ölelésben

Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Tovább...

Ady Endre

Nem mehetek hozzád

Szép nyár van ott?
Itt nyara van minden pimasznak:
Én meghalok.

Tovább...

Pósa Lajos

Minek tépted össze az én hű szivemet!...

Minek tépted össze az én hű szivemet!
Minek szórtad szét, mint a rózsalevelet!

Tovább...

Pósa Lajos

Azt hittem: virág vagy...

Azt hittem: virág vagy,
Életem virága,
Szomoru sorsomnak
Egyetlen rózsája.

Tovább...

Radnóti Miklós

Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.

Tovább...

Ady Endre

Add nekem a szemeidet

Add nekem a te szemeidet,
Hogy vénülő arcomba ássam,
Hogy én magam pompásnak lássam.

Tovább...

Ady Endre

Láttalak...

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.

Tovább...

Ady Endre

Sem utódja, sem boldog őse...

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Tovább...

Sárosi Árpád

Azóta várlak

Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.

Tovább...

Kosztolányi Dezső

A sírok vonaglanak

Ma itt vagyok. S tán messze, máshol,
nagy, ismeretlen földeken
énrólam álmodik egy ember,
vár, felzokog s hív szüntelen.

Tovább...

Juhász Gyula

Esők után

Esők után, melyek borúba vonták
A házakat és lelkeket,
Ha nap derül nyugatnak horizontján,
Oly csodálatosak a fellegek:
Aranyban égnek és bíborban égnek
S az alkonyatba hulló messzeségek...

Tovább...

Ady Endre

Mert túlságosan akarlak

Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig tudtam
S ha az útfélre verlek,
Szép arcodat emeld föl,
Nézz reám, ríjj és nevess:
Túlságosan kedvellek.

Tovább...

30

József Attila

Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Tovább...