feri1957 kedvenc versei
Sziklaszálas, napbarnított apám
az eke érdes szarvát fogva
öregedett meg
Anyám, liliomlelkü édesanyám
sarlóval kezében érte meg
az ötvenedik évet.
Régen, ó, be régen lebegnek előttem...
Régen, ó, be régen lebegnek előttem
Karcsú pálmafái biztató reménynek.
Régen, ó, be régen minden reggel hittem,
Hogy bár kimerülve, este odaérek.
Nem engedték hogy megcsókoljam,
mikor hosszú útjára indult,
s most nem tudom már azt sem, hol van,
arcát lesem a fáradt holdban,
s a szomorú esőben érzem
könnyét, amely miattam is hullt.