Knarazz

Knarazz

Életkor:38 év
Nem:férfi
Családi állapot:kapcsolatban
Lakóhely:Andornaktálya
Foglalkozás:munkanélküli
Születésnap:1985. október 1.

Regisztráció időpontja:2014. január 18.
Utolsó aktivitás:2014. január 18. 15:16

Az egykori Szabimaci

Aki nem ismer:
Ifjú, proletár szülők gyermekeként láttam meg a Napvilágot 1985. 10.01-én, Egerben. Ez a város, s a szomszédos település, Andornaktálya életem legfőbb színtere, néhány évet leszámítva minden ide köt. Kortársaimtól már kiskoromban is kitűntem, 4 évesen nyomtatott betűkkel írtam és folyékonyan olvastam. 6 éves koromban vetettem papírra életem első, rímpárokból álló alkotását, Okos Tojás címmel. Általános - és középiskolában rengeteg pályázaton indultam versekkel és mesékkel, sőt színdarabokat is írtam, ám mind a tűzben végezte, amit ma már erőteljesen bánok. Ám azóta is, mihelyt van ihlet, "papírt és tollat" ragadok. Az alkotás nem minden esetben tölt el örömmel, sőt, legtöbbször gyötrő lelki kínok közt születik meg egy-egy újabb művem. Alkotásaimban lelkem kivetülése játssza a legfőbb szerepet, gyakori téma a szerelem, főként a viszonzatlan, reménytelen érzelmek által okozott kín, illetve sűrűn gondolkodom napjaink társadalmi helyzetéről, néha kissé kifricskázva az emberiséget, olykor-olykor egy-egy fantasyt is papírra vetek, ritkán egyéb tartalmi mondanivaló is előfordulhat. 10 éves korom óta foglalkozom dalszövegírással is, így nem meglepő az sem, ha épp az kerül a Kedves Olvasó szeme elé. Születőben van egy regényem is, illetve időnként novellákkal is piszkítom a hófehér lapokat. Örömmel tölt el, ha olvassák és értékelik alkotásaimat, szeretem, sőt, gyakorta elvárom az építő jellegű kritikát. Műveim nagy része igazából egy adott személyhez szól, hozzá köthető, míg mások általánosíthatók. Célom tovább fejlődni, komolyabban foglalkozni a költészettel, a későbbiekben verseskötetet kiadni, regényeket írni és a lehetetlen: Megélni belőle. Véleményem jelenlegi szintemről: "Azt hiszem, vers az, amelyet mind az alkotó, mindpedig a célszemély /célszemélyek képes/képesek versként értelmezni. Amíg az alkotó nem tudja irományait műértékkel felruházni, amíg a szerző számára ezek csak lélektöredékek (Nem tudom, minek nevezzem ezeket az érzelmi és pszichés kitöréseket), addig, mondhat bárki bármit, a szerző nem költő, és a papírra vetett gondolathalmaz nem vers." Életcélom felnyitni az emberiség szemét, hiszen nem minden az, aminek látszik... Könyörgöm emberek, ne csak nézzünk, hanem lássunk is! Ha nem megy a szemünkkel, még mindig ott van a szívünk... Baráti üdvözlettel: Vincze Szabolcs

Ha üzenetet szeretnél küldeni Knarazz részére, jelentkezz be!

Belépés  |  Regisztráció