DJ kedvenc versei
Eddig volt, tovább nincs,
Szerelmemnek vége.
Visszaszállt keblembe
A nyugalom, béke.
Szerettelek forrón,
Szerettelek mélyen,
Az, aki mindent lát,
Tudja jól az égben.
Mikor téged látlak, mindig azt gondolom;
nem vagyok én ébren, csak szépet álmodom.
Fehér kis kápolna erdő sűrűjében.
Valami remete lakja réges-régen.
Valami kis remete, kit senkise ismer.
Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember?
Őszi idő, ködös idő,
Bánom is én, akárminő!
Nem szomorubb, mint a lelkem,
Erdő, mező, rejts el engem!
Bár vándorlani messzire
Menjek sok ezer mértfőldnyire...
Öregapám, mondd meg nekem:
Hány évig tart a szerelem?
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos villámát
Látod-e lelkemnek?
Ültünk együtt a kertben csendesen,
s egymásra néztünk szerelmesen.
Ő hallgatott és én is hallgattam.
Kezemben a kezét simogattam.
Azt mondom:
- Kisasszony, kérhetem egy táncra?
S gondolom:
- Ejnye beh csinos ez a lányka!
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset űltetett
Mikor a gyermek gőgicsél,
az Isten-tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet...
Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?
Még gyermek létemben hallám e szép mesét:
Egykor a víz s a szél s a becsűlet
Bujókást kezdtek játszani.