Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály gyászoló versei

magyar költő, író, ügyvéd, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja
1800. december 1. (Pusztanyék) — 1855. november 19. (Pest)

Szerző figyelése

Sirvers

Férj s atya nyúgoszik itt; özvegy s négy árva keserve
Tette beszédessé rajta e néma követ...

Tovább...

Egy kövér vendégfogadósra

Itt nyugszik Haspók, s örömest, ha zabálni lehetne;
Testét egy buzatár potrohos öble fedi.

Tovább...

Bús emlék

E koszorút gyászemlékűl keseredve akasztom
Annak, kit szereték, mennyei képe fölé.

Tovább...

Izmén sirjára

Sok szívnek gyötrelme mig élt, gyötrelme hogy elhalt...

Tovább...

(Szerencsétlen...)

Szerencsétlen, igen szerencsétlen
Gyermek, mint keseregjem halálodat?

Tovább...