Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

magyar költő, író, ügyvéd, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja
1800. december 1. (Pusztanyék) — 1855. november 19. (Pest)

Szerző figyelése

A fellegekhez

Háborogva, csüggedezve
Állok a sík közepén,
Új keservvel, új bánattal
A bejött év kezdetén.

Tovább...

Az elmaradók

Egy fészket ismerék,
Három szinűt:
Benn váltva három szép
Madárka űlt.

Tovább...

00

K. Matild dala

Zöld ágon kis gili
Zokogva búg,
Mert társát nem leli;
S mindegyre búg.

Tovább...

A szegény anya

Kínnal szült fiakat szomorúságodra neveltél;
Inségben nőttek nagyra könyűid alatt.

Tovább...

M... szemei

Oly szép szemem ha volna,
Mint a tiéd,
Szívfoglaló hatalmát
Megérzenéd.

Tovább...

(Sirvers)

Egy özvegy, boldog mint nő és mint anya egykor,
Míg e szép neveket sorsa viselni hagyá, -
Keble kihalt örömét e kőnek alája temette,
Jó férje s szeretett magzata hamvaiban. -...

Tovább...

A nyárról

Az Tavaszi napokat nyár szokta nyomba követni,
Mely az éhségnek hív elüzője leve.

Tovább...

Vizgyógy

A víz kétes elem, a földet elönti, de táplál;
Gát, de merészeknek pálya világokon át.

Tovább...

Háladatlanság

Hazudság, amit írtam
Lánykák szerelmiről:
Ők engem nem szeretnek,
Nem egy a száz közől.

Tovább...

A szerelmes

Hasztalan van olvasásom,
Nyugtot nem lelek;
Munkátlan toll áll előttem
S puszta levelek.

Tovább...

Sok baj

Mi lelt engem, én nem tudom,
Hej nagyon sok az én bajom:
Szeretni kell a rózsámat,
Tőle csókoltatni számat.

Tovább...

Papp gyötrelme

1

Hagyjátok színjátékot firkálni az embert,
Ah szomorúbb az, mint kellene, sőt nyomorú.

Tovább...

00

Tittel halálakor

Téged, egek s csillagkoronák éjféli barátját,
A föld fellegein túl rideg ormi lakót,
Hogy közelebb jutnál, a csillagok ősura, téged
Tittel! ohajtásid tűzseregéhez emelt...

Tovább...

Ajánló versek

Mint a fergetegek tollat levegőbe emelvén
Majd feljebb űzik, majd ismét földre terítik,
Ugy kit az elsőség mellyűl bal sorsa elűzött,
Fáradozásának szárnyán feljebb mehet ismét.

Tovább...

A gyászkiséret

Kisfaludyt gyászolni ki jő? mily szánakodó nép,
Mely nem földi, mi mély bánatu néma sereg?

Tovább...

00