Virág Benedek rövid versei

eredeti nevén Virág Ádám Ignác, költő és műfordító
1752. (Dióskál) — 1830. január 25. (Buda)

Oh! csak tetőled függ, öröm!
Boldog óránk.

Amely tűz bennem még tart, s míg bennem ez élet
Tartand, György, teneked hálaadó köszönöm.

Bé van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni, Cupido?

Csaknem minden író, de kivált ha poéta, reád ír,
S hogy ne gyalázd őtet, tégedet ő legyaláz.

Meghalt édes anyád; kalapodnak gyásza jelenti

Mindég titokban tartod-e, s zár alatt,
Barátom! elméd szép szüleményeit?

Tőlem, barátom, messze vagy,
Egy más világnak végiben;
Megfárad a szél, míg elér,
Azon vidéknek rétire.

A Szerencsével ne pörölj, barátom,
Hogy reád nem néz s mosolyog szünetlen;
Nem hagy el senkit, noha messze lenni
Látszik is ollykor.

Nem félsz, Klóe! mikor gyenge szerelmeit,
S ártatlan nevedet pengeti húrjain,
Flákkus, Római Sziren?