Szentiváni Mihályerdélyi magyar költő, író, újságíró és politikus |
Tul a Rikán Sepsi székén,
A kalászos tér közepén,
Egy régi vár omladványa,
Átkos neve Székelybánja.
Föl, föl ifjak, vígalomra,
Míg virít a rózsakor,
Míg derengö arczainkon
Nem honolhat a szomor!
"Honnak élni, értte halni
Többet-vesztve, szép tökély,"
Szól az ifjú; s öntagadva
Szent hon-érdekeknek él.
Szerettelek; de sorsom elszakaszta.
Boldog levél te méltó férj ölén;
Egy áldott nő, s reménydús magzat engem
Fölűlemelt a földi bú körén.