Somlyó Zoltán versei a halálról

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító
1882. június 22. (Alsódomboru, Horvátország) — 1937. január 7. (Újbuda)

Rossz csontjaimra rákarcolta
képmását torzul a halál.
Fölfeslik árva tagjaim férce,
a csönd már a kapuban áll.

Én vagyok a szent csudáló,
én vagyok a szent tudatlan,
én vagyok a virrasztó csend
a pillanatzuhatagban.

Hiába halt meg, aki meghalt! Zölden
csillog a friss rügy zsíros feje.
A napfény meg nem kérdi: vajjon
sötét-e a halottnak sírhelye!

Sétálok néha lenn a Dunaparton.
Égő szivarom néma számba tartom.

Rossz halál,
hogy te hozzám hűtelen és
rossz valál.

Már nem lehetnél messzibb tájon.
Ezen a tiltott, ostoros lapályon
egyetlen út nincs, ami a miénk.